Nagggyon női téma következik! 
Egy rendes női táskában – szükség esetén – el kell, hogy férjen egy kiló kenyér. Legalábbis egy bizonyos életkoron túl. 
Régi megfigyelésem, hogy az életkor előrehaladtával egyre több biszbaszt hordunk a ridikülünkben. 
Ettől aztán jobban izmosodunk, mintha edzőteremben gályáznánk. 
Boldogult tinibanya koromban simán a farmerem hátsó zsebében hordtam a (keményfedeles) személyit és bérletet, elülső zsebében kis pénzt (nem is volt sok 
) meg zsepit, oszt’ ennyi. Táska nuku. Aztán, amikor dolgozni kezdtem, akkor már kellett egy kisebb táska és ahogy teltek az év(tized)ek úgy lett egyre nagyobb a pakk. Ma már akkorát hordok, amiben egy kisebb falut is el lehetne szállásolni benne.
A huszas éveikben járókat irigykedve figyelem, amint pici táskájukat viselik. Gyakorlatilag egy borítéktáskát 
, telóval, szájfénnyel, bankkártyával.
A harmincasok már mindenre felkészülnek és bekészítenek az iratok, pénztárca, telefon, otthoni kulcs, céges belépő mellé betétet, tampont, sebtapaszt, határidőnaplót, laptopot, napszemcsit, nasit, váltás tiszta bugyit és fogkefét, „ki tudja hol ér a reggel” jeligére. 
40 felett – általában már családanyaként, 1-5 különböző korú gyerkőccel – kezd elszabadulni a pokol. 
Minden eshetőségre készen – az alapfelszerelésen (telefon, tárca) túl – egy kisebb patika, migrénre, hasmenésre, köhögésre. A napszemüveg mellé bekerül egy olvasó szemüveg, szem- és orrcsepp, szőlőcukor, kézkrém, százas papírzsepi, fertőtlenítő gél, nedves törlőkendő, hajgumi és hullámcsat. De található a gyerekek kedvenc keksze (főként a táska alján morzsa formájában), némi befolyt ragacsos üdítőmaradék, ernyő, pótszatyor, többtucat blokk és számla, kiszáradt gesztenye, úgy két kiló (ősszel szedték össze a srácok, oviból hazamenet).
Az ötvenen túli csajok végképp nem bíznak a véletlenre semmit. 
Egy komolyabb gyógyszertár féléves készlete, ernyő ÉS esőkabát, tű, cérna, pár gomb, mert hátha pont rosszkor szakad le. Innivaló és pár falat kaja, mert a cukor és a vérnyomás nem viccel. 
Pontgyűjtő kártyák és kuponfüzetek nagyobb mennyiségben. Tollak, kis jegyzetfüzet, olvasószemüveg, szemüvegtok, pótszemüveg, a „látó” (multifokális) szemüveg, tokostul. 
Hatvan felett már nem csak magadra, a gyerekeidre, hanem az unokákra is fel vagy készülve. 
A fentieken túl tehát bekerül egy további pótszemüveg, sál (mert bárhol lehet huzat), vérnyomásmérő, műfogsor ragasztó, egy mini fotóalbum az unokák képeivel. Apropó unoka: a kedvenc csokijuk nélkül el sem indulsz, s ha velük mész valahova, akkor kell még innivaló, kis szendvics, szalvéta, törlőkendő, fertőtlenítő, apróbb ajándékok, unaloműzök (nagytáblás társasjáték, pár pakli játékkártya).
Hetven felett már mindez együtt. Vagy éppen ellenkezőleg: mindent felesleges vackot kidobálsz, mert már nem bírod cipelni a nagytáskát.
Szerintem teljesen természetes, hogy ahogy öregszel, úgy válsz a család svájci bicskájává , a minden problémát séróból és táskából megoldó szupernővé. A táska mérete, pontosabban tartalma pedig remekül mutatja a fizikai amortizációdat: szemüveg(ek), különben úgy látsz, mint egy szürkehályogos vakond, kéz- és arckrém, valamint hidratáló szemkörnyék-ápoló (mert száradsz), víz (mert hidratálni kell, különben ráncosodsz, mint a mazsola), gyógyszerek (mert gyakoribb a migrén, hasgörcs, gyomorégés).
A végén már nem te hordod a táskát, hanem ő hord téged. De ne aggódj, ha netán jönne a világvége, te leszel az egyetlen, akinél van ivóvíz, rágcsa, fertőtlenítő kendő, jódtabletta és fél kiló hároméves blokk, amivel tüzet lehet gyújtani. 
