Túltoljuk a komolyságot. Állandóan egy perforálni készülő vakbélgyulladás állapotában élünk a világban. És görcsölünk feszt. És feszülünk folyton. És stresszelünk mindenen. 
Az élet nem egy vizsga, amin meg lehet bukni. Az élet egy játszótér, te meg ott állsz a homokozó szélén, az élére vasalt ünneplőruhában, és azon aggódsz, hogy homokos lesz a cipőd. Hát legyen homokos! Sőt, hemperegj bele! 
Nézz körül: mi az a hatalmas dolog, amitől úgy félsz? Hogy nem leszel elég jó? Hogy valaki megszól? Hogy elrontod? Drága Olvasóm, már most elrontod, azzal, hogy nem vagy jelen! Mert aki folyamatosan a következő lépésen görcsöl, az pont azt felejti el észrevenni, amiben éppen benne van. 
Az élethez kell egy adag lazaság. 
De komolyan! A görcs az ellenséged. Próbáltál már ökölbe szorított kézzel simogatni? Na, ugye?! Ha be vagy feszülve, nem tudsz befogadni semmit. Se örömöt, se szeretetet, se egy jó lehetőséget. Csak a saját szorongásodat szorongatod. De azt vasmarokkal.
Félsz, hogy valamit elszúrsz? 
Aki nem ront el semmit, az valószínűleg nem is csinál semmit. A tökéletesség a legdöglöttebb dolog a világon. Nincs benne élet, nincs benne ritmus. A hiba nem bűn, a kudarctól lehet a legjobbakat megtanulni.
A sors, a teremtő, az univerzum (a megfelelő aláhúzandó 
) néha szándékosan eléd dob egy banánhéjat, csak hogy lássa, tudsz-e még nevetni magadon, ha megcsúszol rajta. Ha felháborodsz, vesztettél. Ha röhögsz egyet, feltápászkodsz, leporolod magad, megigazítod a koronát, te vagy az istenkirály. A nevetés a legjobb dopamin-fröccs, ráadásul ingyen van. 
Az élethez kell egy kis lazaság. Dőlj hátra néha. Ha valami nem sikerül, nem a világ dől össze, csak a terved. Olykor engedd el a gyeplőt: néha a legjobb dolgok akkor történnek, amikor nem te vezetsz, hanem csak ülsz az anyósülésen és nézed a tájat.
És hadd ajánljak a figyelmedbe egy varázskérdést, ami átsegít sokmindenen. Amikor épp nem úgy sikerül valami, ahogy tervezted, szép hangosan és tagoltan tedd fel a mágikus kérdést: 
És akkor mi van?
Nem lett kész a meló? És akkor mi van? Holnap is lesz nap.
Hülyeséget mondtál? És akkor mi van? Legalább látják, hogy te sem vagy zseni.
Nem vagy tökéletes feleség/férj/anya/alkalmazott? És akkor mi van? Ember vagy, nem egy konyhai robotgép.
Húzd ki magad, fújd ki azt a bent tartott levegőt, és lazítsd el az állkapcsodat. (Igen, most is szorítod, látom! 
) Az élet túl rövid ahhoz, hogy karót nyelt szorongással vonulj a sírig. 
Tanulj meg végre szétcsúszni egy kicsit, lehet kócosnak lenni a tökéletes frizurák között. 
Inkább laza legyél, mint egy tökéletesen vasalt, de idegbeteg mártír. Mert a végén úgyis csak az számít, hányszor tudtál őszintén röhögni, nem az, hogy hányszor volt porszívózva a kanapé alatt.
Na, most menj, és csinálj valami teljesen haszontalan dolgot! És gyakorold sokat a varázskérdést! Légy laza, mint egy Riga-lánc.
