A minapi, tökéletes pasiról szóló eszmefuttatásom érdemel még párezer karaktert.
Főként azért, hogy megértsük, miért is azt a lehetetlen kombót (gondoskodó + lelki társ + remek szex) keresed a férfiak piacán.
A biológia egyáltalán nem törődik azzal, hogy te boldog vagy-e, lelkizel-e a naplementében, vagy hogy megéled-e önmagad. Az evolúciót egyetlen (kettedlen) dolog érdekli: a túlélés és a génjeid továbbörökítése. ![]()
Amikor meglátsz egy pasit, és azonnal bizseregni kezd minden sejted, amikor elveszel a széles vállában, a szimmetrikus arcában vagy a mély hangjában, az nem a véletlen műve. Ez az agyad ősi, hüllő része, ami épp leolvassa a fickó DNS-ét.
A kémia, az illat (a feromonok) valójában a férfi immunrendszeréről ad információt. A magas tesztoszteronszint (dominancia, izmok, határozottság) erős géneket jelez.
Ha a te immunrendszered és az övé megfelelően különbözik, akkor a kettőtökből születő gyerek egy igazi, betegségeknek ellenálló szupermutáns lesz.
Te ezt szikrának
hívod, a biológia pedig diverzifikált immun-portfóliónak.
Pffff… nesze neked romantika. ![]()
Az ősasszony azért vonzódott az alfahímhez, mert az ettől származó utód is erős és vonzó lesz, így később ő is sikeresen fog szaporodni. A génjeid tehát bebiztosítják a jövőjüket.
Ám itt jön a bökkenő!
Az embergyerek nem olyan, mint a kiscsikó, hogy kibújik, megrázza magát, és öt perc múlva már futkározik a mezőn. A mi utódaink évekig teljesen tehetetlen, hangosan visító, extra kalóriát és figyelmet igénylő kis cukiságok.
Ha a terhes vagy szoptató ősasszony, valamikor a pleisztocén korban, egyedül maradt a barlangban, gyakorlatilag halálra volt ítélve.
Kellett mellé egy fickó, aki nemcsak képes levadászni a mamutot, de hajlandó is azt hazavinni neki, ahelyett, hogy egy másik barlangban grillezné egy homokóra alakú szőkével. ![]()
Az alfahím, a brutál vonzó ősférfi ugyanis arra huzalozódott evolúciósan, hogy minél több helyre szórja el magvát, csudagénjeit. Lehetőleg egy igen dögös, termékenynek tűnő (keskeny derék, széles csípő, dús haj sugallja a megfelelő ősztrogén szintet) asszonyállattal. A bennünk élő ősasszony viszont a mamutra vágyik, amit ma hitelképes fizetésnek hívunk, vagyis a lényeg a megbízhatóság, a hűség, a státusz és az anyagi biztonság.
Ezek a stabil, gondoskodó férfiak (a béták) mindent beleadnak az egyetlen fészekbe, csak épp kevesebb tüzet gyújtanak a petefészkedben. ![]()
És jöjjön a feketeleves, Drága Hölgyeim!
Akkor mi a kókadtfarkú cickányt csináljunk, hogy jó génekkel rendelkező gyerekünk legyen, akit egy megbízható pasi neveljen fel? ![]()
Erre az evolúciós tudatalattink kifejlesztett egy ravasz, ám kissé problémás, kétszintű megoldást:
1. Keress egy megbízható, stabil, jó státuszú, erőforrásokkal rendelkező férfit, aki elköteleződik melletted, felépíti a barlangot, hazahozza a mamutot, és hosszú távon biztonságot nyújt neked és az utódoknak. ![]()
2. Amikor eljön a szaporodási ablak, csempészd be a fészekbe egy brutálisan jó genetikájú, magas tesztoszteronszintű, maszkulin Vándor Vadász génjeit. ![]()
Mielőtt felháborodnátok, hogy ez már milyen erkölcstelen meg hazug és te sose tennél ilyet, szögezzük le: ez a folyamat 99%-ban tudatalatti, a hormonok vezérlik és a mai ember morálja is beleszól a gyakorlati kivitelezésbe.
A kutatók zseniális kísérletekkel bizonyították be, hogy a nők preferenciái drasztikusan megváltoznak a menstruációs ciklusuk során. Ovulációkor, a termékeny napokon, amikor a biológia teherbe akart esni, akkor a maszkulin, domináns, mély hangú, szimmetrikus arcú, jó génkészletű alfahímek a priorizáltak. A nők ilyenkor hajlamosabbak a flörtre, a kalandra, és kritikusabbak a saját, otthon ülő, rendes párjukkal szemben.
Ugyanakkor a ciklus nem termékeny napjain a biztonságot és a gondoskodást keresve, a kedves, melegszívű, házias, kooperatív férfiak a favoritok. Ilyenkor a női agy a hosszú távú szövetségest és a fészek melegét értékeli. ![]()
Ez a stratégia csak akkor működött, ha senki nem bukott le, márpedig az őskorban elég ritka volt a DNS teszt.
Ha a Gondoskodó Apa rájött, hogy a gyerek nem az övé, akkor az ősidőkben azonnal megvonta az erőforrásokat, kidobta a nőt a barlangból, vagy legrosszabb esetben megölte.
Hogy megvédjék a fészküket az idegen génbehatolástól, a Természet kifejlesztett a férfiakban egy komoly birtoklási vágyból fakadó féltékenységet. Ugyanez a Teremtő pedig a nőket megajándékozta a zseniális, rejtett ovulációval (az ember az egyik ritka emlős, akin külsőleg egyáltalán nem látszik, mikor termékeny) és az érzelmi titkolózás képességével. ![]()
Drágáim, szerencsére ma már nem a pleisztocén vadonban élünk.
Van fogamzásgátlás, van női önállóság, saját fizetés, meg persze morális felelősség, létezik elköteleződés, gondolkodás, a következmények belátásának képessége. Nem kell (és nem is szabad) ezt a forgatókönyvet vakon követni!
De ha legközelebb azon kapod magad, hogy a stabil, imádnivaló férjed mellett a legtermékenyebb napjaidon hirtelen elmerengsz a pofátlanul jóképű, tetovált pultos srácon a kávézóban… ne ess pánikba, és ne hidd, hogy rossz ember vagy. Csak a benned élő 300 000 éves ősasszony épp lefuttatott egy háttérprogramot. Mosolyogj egyet, idd meg a kávéd, és menj haza a Kőszikládhoz! ![]()
