Tudsz kártyázni? Mindegy, hogy francia vagy magyar, lényegtelen, hogy uno vagy játékkártya, egykutya, hogy póker, snapszer vagy autóskártya.
Kezdetnek kapsz a kezedbe pár lapot, amiből gazdálkodni kell. Lehetsz szerencsés és osztanak neked csomó jolly jokert, de lehetsz kevésbé mázlista, és középszar lapokkal indulsz neki a játéknak. A nyeréshez azonban egy kupac olyan dolog kell, amit TE teszel hozzá, ami belőled fakad: taktika, fifika, ösztön, intuíció, megfigyelés, testbeszéd, előrelátás, stratégia, rugalmasság, tudás – hogy csak néhányat mondjak. Lehet nyerő szériád és minden bejön. Még ha nincs is nálad mind a négy ász. És a legjobb lapokkal bukhatsz sokat, ha az ellenfél hamiskártyás.
Tisztára mint az élet, nem? Abból kell a legjobbat kihozni, amit a kezedbe kapsz. Néha tudni kell veszíteni és lehet büszkén bezsebelni a nyereséget. Lehet persze nyefegni, hogy milyen vacak lapok és bedobni már az elején. Aztán lemondóan sóhajtozni és sopánkodni, hogy micsoda szerencsétlen alak vagy, mennyire kicseszett veled az élet ezekkel lapokkal. De lehet merni kockáztatni, blöffölni, okosnak lenni, próbálkozni. Újra és újra és újra. Reménykedve, hittel, elszántsággal, bátorsággal. Nem feladva, nem bedobva. Mert játszani jó. Élni jó.
