Szeress!

Orrba-szájba jön szembe velem a „szeress feltétel nélkül” rózsaszín csillámporral bevont, finoman irizáló szépelgése. Én meg azt mondom, hogy ne. Sőt! Neeeeee! Szeress, de ne feltétel nélkül!

Saját szempontból nagyon szimpi ötlet, hogy szeressenek ENGEM – feltétel nélkül. Ki-ki rajongja, kedvelje, komálja (cseppet sem) szerény önvalómat. Úgy, ahogy vagyok. Szeressen minden bolondériámmal, gyarlóságommal, kiállhatatlanságommal, rossz és még rosszabb tulajdonságaimmal együtt. Erre még az a szent ember sem képes, aki arra vetemedett, hogy nőül vegyen, s éljen velem már jó hosszú ideje. Szóval képzeljünk el egy embert, aki a feltételnélküliszeretet evilági megtestesítője, aki ájult imádattal, minden elvárás nélkül csügg minden szavunkon, tettünkön és személyünkön. Ez akkor lehet vonzó opció, ha nárcisztikus személyiségzavarban szenvedsz, akinek lételeme, hogy őt mindig, minden körülmények között csodálják és körülrajongják. Normál esetben azonban sikítva elmenekülsz, hidd el!

És azt el tudod-e képzelni, hogy valakit te szeress – feltétel nélkül? Akkor is, ha időnként csúnyán beszól neked. Vagy csúnyábban odacsap. Ha megaláz. Ha nem kapsz tőle mást, csak kritikát. Ha változatos módon, ám módfelett szisztematikusan gyalulja le a személyiséged, az önérzeted, az önbecsülésed. Ha csak sebeket ad, de szeretetet soha. Az érzelmeid hőfoka nem csökkenne a bántások szaporodásával? Tudnád-e akkor is feltétel nélkül szeretni? Kötve hiszem, hogy – egészséges lelkülettel – sokáig bírnád. Ha csak nem vagy mazochista – ami szintén nem a pszichés jóllét jellemzője.

Én azt gondolom, hogy ne a szeretet, hanem az elfogadás legyen feltétel nélküli. Feltétel nélkül elfogadom, hogy a sóskafőzelék finom, de én nem szeretem. És nincs azzal semmi baj, hogy nem szeretem. Elvégre ő sem szeret engem. Feltétel nélkül elfogadom, hogy olyan vagy, amilyen. De hogy ezt én szeretem-e, elviselem-e, akarom-e, tudok-e vele(d) bármit is kezdeni? Az már lehet feltételes.

Tehát szeress bátran, szenvedélyesen, odaadóan, őszintén, szívből, ahogy csak tudsz. De ne feltétel nélkül. A feltétel megszabása ez esetben önmagunkra való igényességet, jogosan elvárható igényeket, önbecsülést, mentális egészséget jelent,

Ps: És magadat se szeresd feltétel nélkül, lécci. Fogadd el magad feltétel nélkül. Szeresd magad azzal a feltétellel, hogy akarsz változtatni azon, ami nem igazán teszi komfortossá az életed.