Mi, nők, imádjuk a férfiakat úgy kezelni, mintha ők is nők lennének, csak szőrösebb kiadásban, más ivarszervekkel és kisebb szókinccsel. 
És itt követjük el a legnagyobb hibát. A férfiagy nem rosszabb, nem primitívebb, de más. Eléggé más. Nagyon más. 
Ha meg akarod érteni a férfiembert 
– és nem harcolni akarsz a működése ellen, hanem használni a kézikönyvét –, akkor ezt az 5 alapelvet kell megértened (főleg elfogadnod 
):
1. A rekeszes agy (A „Semmi-doboz” rejtélye)
A női agy olyan, mint egy óriási, összefüggő autópálya-hálózat: az érzelmek, a teendők, a múltbéli sérelmek és a vacsoraötlet mind egyidőben száguldoznak rajta. 
A férfiagy ezzel szemben rekeszekből (dobozokból) áll. Van egy doboz a munkának, egy a focinak/horgászatnak, egy a párkapcsolatnak, és – figyelem! – van egy „SEMMI-DOBOZ” is. 
Ez a legnagyobb rekesz. Amikor kedvesed ül a kanapén és te megkérdezed tőle, hogy: „Drágám, mire gondolsz?”, és ő azt válaszolja: „Semmire”, ő nem hazudik! Nem jár a fejében másik nő, nem töpreng az elektromos energia tárolhatóságán, nem gondolkodik a haverjának a zűrös ügyeiről, hanem tényleg nem gondol semmire. 
Tényleg képes a Semmi-dobozban komfortosan üldögélni, ahol a képernyő teljesen sötét, és nem pörög semmi. 
Nekünk, nőknek ez elképzelhetetlen, hiszen mi nem tudunk semmire sem gondolni, nekik viszont ez a mentális higiénia és az idegrendszeri feltöltődés. Ha ilyenkor elkezded faggatni, azt éli meg, hogy betörsz a szentélyébe, nyaggatod és szekírozod. Egyszerűen csak hagyd békén! 
2. Megoldásfókusz vs. Érzelmi szellőztetés
Ez a párkapcsolati félreértések 90%-ának a forrása. Amikor te elmeséled, hogy a kolléganőd, Jolika milyen szemét volt veled a munkahelyeden, te érzelmi ventilálást végzel. Nem megoldást vársz, csak azt, hogy valaki meghallgasson, bólogasson, és azt mondja: Hát ez a nő tényleg egy dög! 
A férfiagy viszont egy problémamegoldó gép. Amikor elmondod a panaszodat, az ő fejében azonnal beindul a szerelőműhely 
: Oké, ha Jolika szemét volt, miért nem mész be a főnökhöz? Miért nem váltasz osztályt? Miért nem váltasz munkahelyet? Te erre felháborodsz, hogy nem ért meg!, ő meg értetlenül áll, hogy de hát most adott neked három darab használható megoldást, akkor mi a baj?! 
(Pszichobanya-tipp 
: Mielőtt belekezdesz a panaszáradatba, mondd meg neki előre: Drágám, most csak el akarom mesélni a napomat. Nem kell megoldani, csak hallgass meg és ölelj meg! Hidd el, fel fog sóhajtani megkönnyebbülésében, mert megadtad neki a játékszabályokat. Szívesen. 
)
3. Tisztelet és hasznosság (A férfilélek üzemanyaga)
A nőknek a kapcsolódásban a szeretet és a biztonság a legfontosabb. 
A férfiaknak a tisztelet és a hasznosság érzése. Egy férfi számára a legpusztítóbb mondat nem az, hogy Nem szeretlek, hanem az, hogy Alkalmatlan vagy / Nem vagy rá képes. 
A férfi olyan környezetben tud virágozni, ahol azt érzi, hogy számít a jelenléte, és értékelik, amit tesz. Ha folyamatosan kritikával illeted (Miért így rakod be a mosogatógépbe?, Már megint rossz úton mész. Hogy mindhatsz ilyet?!), a férfiagy átvált védekező vagy elkerülő üzemmódba. Abból pedig jó nem sül ki. 
Ha viszont elismered a teljesítményét (Olyan jó, hogy ezt megszerelted, biztonságban érzem magam melletted), a csillagokat is lehozza neked az égről. Az elismerés számára a legnagyobb afrodiziákum. 
4. Tettek vs. Szavak (A szeretetnyelv különbsége)
Mi, nők, szeretünk szavakból építkezni. Szeretjük a hosszas vallomásokat, a mély beszélgetéseket, a lelkizést – verbális szinten. 
A férfiak többsége viszont tettekben kommunikál. Az ő „szeretlek” mondata sokszor az, hogy lecseréli a téli gumit a kocsidon. Az, hogy megszereli a csapot. Az, hogy elmegy dolgozni, és megteremti a család biztonságát. 
Ha állandóan azon szorongsz, hogy „miért nem beszél az érzéseiről”, nézd meg, mit TESZ érted a mindennapokban. A férfiak érzelmi világa nem szegényebb, csak nem a torkukban, hanem a kezükben van. 
5. A Sebezhetőség félelme (A „Sérthetetlen Páncél”)
A társadalom még mindig arra szocializálja a fiúkat, hogy egy férfi nem sír, egy férfi erős és szilárd. 
Ezért a férfiak rettegnek a saját gyengeségüktől és a szégyentől.
Amikor egy férfi dühös, morcos vagy elhúzódik, az esetek többségében nem veled van baja, hanem kudarcot élt meg valahol (a munkájában, a szexben, a pénzügyekben), és képtelen feldolgozni az elfedett szégyent. A düh vagy a hallgatás az ő páncélja, ami megvédi a sebezhetőségtől. (Hiszi ő. De nem. Ám ez egy másik, hosszadalmasabb sztori. 
)
Tehát:
A férfiembert nem megszelídíteni vagy átnevelni kell, hanem megérteni a működési logikáját. 
Ha teret adsz neki (hagyod néha a Semmi-dobozában üldögélni), ha elismered a törekvéseit, ha egyenesen és tisztán kommunikálsz vele (virágnyelv és célozgatások helyett!), és nem akarod, hogy úgy lelkizzen veled, mint a legjobb barátnőd, akkor egy elképesztően lojális, megtartó és védelmező társat kapsz magad mellé. 
Mert a férfiak valójában sokkal egyszerűbb szerkezetek, mint gondolnánk – csak a kezelési útmutatójukat sokszor elfelejtik mellékelni…
