Érezz együtt magaddal

Kicsit pörgök még az önkép-önbizalom-önértékelés-ónbecsülés vonalon. Részben kedvenc témáim egyike, részben – úgy látom – erősen deficitesek vagyunk ebben.

Egyfelől nem akarunk hinni a külvilágból érkező dicsérő, bókoló hangoknak, mert a fejünkben lévő hangok azt zsolozsmázzák furtonfúrt, hogy „nem vagy elég szép/jó/okos/stb”. De legalábbis szüntelenül kételkedünk, bizonytalankodunk a magunk értékeiben. Elég nagy hézag szokott lenni aközött, hogy mi milyennek látjuk magunkat és mások milyennek látnak.

Másfelől: magaddal sokkal kritikusabb vagy, mint másokkal. Ha fele annyira tudnál magaddal is együttérezni, mint másokkal, már lényegesen jobban éreznéd magad a bőrödben. Egyszerűen megengedhetnéd magadnak azt a luxust, hogy néhanap tenmagad felé is olyan engedékeny, szerető, elfogadó érzelmeket tanúsíts, mint szűkebb-tágabb környezeted tagjai felé. Miért ne nyugtathatnád meg úgy magad, ahogy a gyerekedet szoktad? Vajon miért nem tudsz annyira motiváló vagy inspiráló lenni a magad számára, mint ahogy a tanítványaid vagy a kollégáid számára szoktál? Nyújts bátran biztonságot önmagadnak, nézd el, ha valamiben hibázol. Sajnáld magad bátran, ha becsaptak, bántottak, kihasználtak. Miért ne lehetnél megértő, empatikus MAGADDAL? Miért kell folyton kritizálni, neadjisten becsmérelni legbensőbb énedet?

Kulcsszavaink valának: megengedés, elfogadás. Engedd meg magadnak, hogy sérülékeny legyél. Fogadd el, hogy nem vagy tökéletes. (Egyébként de. Tökéletes vagy, csak talán nem úgy, ahogy te szeretnéd ). Engedd meg magadnak a hibázás lehetőségét. Fogadd el, hogy olyan vagy, amilyen. Engedd meg magadnak, hogy az legyél, aki vagy.

Példakép lehet Pillecicám , aki az elmúlt hónapokban felszedett egy kis téli hájat, ezüstszürke bundácskája csak úgy feszül pocak- és fenéktájon. De nem nézegeti magát – kétségbeesetten nyivákolva – a tükörben, hogy „jaj, hogy fogok kinézni a beachen ilyen dagadtan?! Egyetlen daliás kandúrka se fog rám nézni. Kinek is kéne egy ilyen kövérmacska?!” Pici (átmeneti) túlsúllyal ugyan, de pozitív önértékelésének teljes birtokában úgy catwalkol át a kerten, mint egy cicaszépségkirálynő. És nincs igaza?! Úgy gyönyörű, ahogy van. Ahogy éppen van.